*Csillag*

Nahát! Rám akadt valaki! :-) És meg akar ismerni... Hűűűű... ez titokzatosnak tűnik nagyon! Kíváncsian várom visszatalál-e?

Bevallom, igazán feldobhatná már valami és valaki a hétköznapok monotonságát!

Mikor  nem elérhető egyik vagy másik hely a blog világában az enyhén dűhítő tud lenni.. Főleg, ha végre vannak aszabad órák amit eme világ élvezetének szentelhetnénk... De nem.. nem és nem  és nem...

Lassan megváltozik minden és mindenki.. más emberek fognak körülvenni és más lesz a mindennapi gondom.. A pontos összetétel és feladatot ugyan nem tudom... De valahogy majd csak lesz.....

Na de ennyit egyenlőre.. ennyit titokban csendben.. nem isvervén senki sem...

Tegnap ismerkedős napom volt....
Az egyik alany nem hozta a várt formát, viszont a másik.. hát leesett az állam... Mintha ezer éve ismerném.. Mintha napi szinte találkozó barátnők lennénk... egyszerűen magával ragadta  lelkesedése mert  leírhatatlan volt  a lendület, az energia, az életöröm.... Jó lenne nagyon sok ilyen taliban részt venni igazán jót hozna az életemben...
Bár piszkosul elfáradtam mégis nagyon örültem, hogy  volt az a nap..... Szuper volt.....

Ugyan tök jó, hogy kacsolatban élhet az ember... de azt hiszem engem ez a férfi uralom néha halálosan idegesit... Ők a világ urai és mégis... egy rohadt számlát nem tud az én Emberem magától megkeresni.... DE amúgy... mintha csak a spanyol viszat szarták volna... Mármint a legtöbb... Biztos van kivétel...... de én azt még nem találtam meg...

Elvileg mi lehetünk a hibásak, hisz mi kényezetjük el őket, hogy még a seggüket is kinyaljuk... de akkor is....

És azt is utálom, hogy nekik mindent lehet.....

Most jelen helyzetben totál kész vagyok.....

Azt hiszem ezt a blogom igen csak titkosnak tartom meg... Ha valaki rám talál tegye... De én nem árulom el senkinek...

Ez kizárólag a titkaim, az életem gondolatainak fenntartott helye lesz...

Itt nem mesélek a családomról.. itt dühöngeni, álmodozni és csak úgy írni fogok...

Nem kelllenek nevek.. és nem kell  semmi ami beazonosítható... ez lesz a menekülési hely....

És már azt is tudom hol folytatódik....

Szeretem a blogot!

Szeretem,mert szinte bármi leírható.

Szeretem, mert többségében jön valami visszajelzés és ez jó...

Szeretem, mert kicsit segít letisztítani a gondolatokat és ez a legjobb a dologban...

És szeretem...mert szeretem...

Mindennek a kezdete... vagy valaminek a folytatása... Keresem a helyem....